Vihar

 

Villám nyalja a sötét eget

sír, zokog a riadt erdő

ijesztő mennydörgés fenyeget,

szilfába csap szilaj ménkő.

Derékba tört az óriás,

halhatatlannak hitt őrfa

felsebzetten üvölt, sajgás

telepszik rá a viharvert domboldalra.

Vészkijárathoz tolongnak

esőriadt fabogarak,

összetört fészkeket siratnak

tépett szárnyú   bús madarak.

Eső múlik, vihar lankad

sárlét iszik jéghideg föld

színességes  szivárvány ad 

szilfa reményt, mit ketté tört.

Láthatatlanság

Rajtam mért idők peregnek

a briliáns, hűvös percre

csillagszikrákra bomlanak,

s ráhullnak a sötét égre.

Sikoltnak a csend hangjai

riogatnak vak törvények

száguldó kis pillanatok

állnak sorfalat mögöttem.

Kacagva nyitnak álomkaput

a jövőre  rálátást leltem

gyöngyharmattal megszórt tejútban

tűnődéseimre halk választ nyertem.

Bár tolongnak a fényesség körül

milliónyi lámpabogarak,

eldugott  kis zugát e létnek:

Láthatatlanság.Többre tartalak.

Önkritika

Verseim fogatlan farkasok,
üvöltenek, de nem harapnak

néha gyengécskék,
néha még gyengébbek
művészileg hiányosak
néha tipikusak
néha kritikusak,
de soha nem általánosak
énbennem születtek,
mint a ma született bárány
egyik sem esélyes
nem is oly veszélyes
csak betű betű hátán.

Talán nem kellett volna megíródnia,
mert nincsen meg bennük az ideológia,
 énbennem megvan  az önirónia,
úgysem  lesz belőlük nagy rapszódia.....

Heje -huja rózsa

Ez a rózsa piros volt

amíg le nem hullott

a szerelem is igaz volt,

amíg el nem múlott .

De a tövis megmaradt

hervadt rózsa ágán

egy kis szirom fennakadt,

mind csomó a kákán.

Heje huja rózsa

többé le nem szedlek

tövis, ha nem volna

akkor leszednélek.

m.

a hegyek szabad vándora

utam selymes mező,

göröngyös sziklaoldal

sűrű köd az étkem

s mézédes nyírfa,

italom, mi tükröm

buja rekettyék közül

kandikáló forrás,

sebet, ha ejt az ág

balzsamként gyógyít

bársonyos folyondár.

Lelkemnek szabadságos

vágya,ím

beteljesedett

s madárdalokkal

szállok kikeletnek,

s majd nyugatnak

megint.

egyszer elmegyek

Egyszer elmegyek,

nem visszhangzik pusztában

kiáltó szavam

fújnak más szelek

lábnyomomból egy szarvas

 hűs vizet iszik.

Csendesen neszez

hantomon hulló levél,

nem sír utánam

öntelt sivárság,

gőg,emberárnyékú világ

ebben halt szavam.

Ne hamis zajjal

zengő ál dicséretek,

ne üres szavak!

Inkább táncoljon

csárdást kék katángkóró,

 éneklem magam.

.

Oltszagú Olt

Most is ugyanúgy hajlik rá a fűz,
 ismerős illatú a csobbanó patak
frissen, játékosan tépdeli az ágat
a rásütő  Nap szememben visszatűz
gördülő, izgő-mozgó fénye elkápráztat.

Akár törött tükör, vakít
gurulnak felém emlék-gombolyagok
jönnek emberek,őseim, ükeim
csizmájuk koppan  parti kavicsokon.
Az asszonykendő vasárnapi, kasmír
keményen ropognak ezüstös kontyokon.

Csobbannak oltszagú évtizedes kövek
gyerek-kacajgások, tegnap volt
vagy évszázadok merültek el
 a mosódeszka mellet
emberarcú kövek.

imádság e nyelv

Menedék e nyelv

életborral telt kehely,

aranyló mező.

Imádság e nyelv

altató mese,csermely

és tenger.Örök.

Rózsafa e nyelv,

rőt márványlap a síron,

örökzöld fenyő.

titokillatú sarkantyúvirág

megfájtam

minden fájást,amit

nekem rendelt el az Ég.

erényeim

egyre növekednek

ős vétkeim mezején.

itt virít

titokillatú sarkantyúvirág,

ahol földig ér az ég

hangtalan

mezítlábas léptek

alatt följajdul a nyári éj.

A szakma becsülete

Falusi házikónk felújítása nagyon apró léptekkel mozdul előre, de még mindig haladó tendenciát mutat...
Hétfőn érkeztünk haza az anyaországból (ahol nagyon sok kellemes élményben volt részünk), és már szerdán azaz ma nagy munkákat tudhatunk magunk mögött a kis hétvégi portánkon.  Ereszünk ugyanis még nem volt felszerelve, ami okán eléggé beázott a kicsinykisház oldala. ezért éppen itt volt az ideje ezt a munkát elvégezni, azaz elvégeztetni, mivel nem igazán értünk a bádogos melóhoz.De annál inkább az a két ügyes cigány ember, akit megfogadtunk erre a munkára. Az ők kezüket dicséri a csillogó-villogó ereszünk :)

 

Az apa ügyesen formázta a bádogot,

 

 fia pedig a helyére szerelte.

(az ajtón lógó függönydarabnak most éppen szúnyog-légyháló funkciója van, hát mit mondjak, megtalálták az utat alatta D D 

 

én addig leszedtem a héten beért zöldségeket.Az uborka akkorára nőtt ,akár egy tök...

a zöldbabot el is teszem télire, most éppen ott rotyog a nagyitól örökölt lábasba.

 

A sok eső ellenére ügyeskedik a krumpli is

a fű  megnőtt a távollétünk alatt, az emberem levágta, hadd száradjon amíg ott tartózkodunk...

 

Épp a citromfüvet tettem száradni,amikor észrevettem,hogy valami motoszkál a favágó mellett

aranyosak, nem?

 

Miután elmosogattam.

jöhet egy kis pihenő.
Ez volt egy nap története a  kicsinykisházikónkban:)