gyerek-könnyek

Még pilládon ott rezeg

az esti könnycsepp

talán álmodban  leszárítja

a tányér-telehold

úgy simítanám

pelyhes fiú arcod,

félek felköltelek.

Békén maradok.

Ébresztőóra

Álmos, gyér-fénnyel

rezzent a reggel fél hét

s Nabuccót zenél,

régen a verkli zajára 

nyílt a nap

éles csengetés-vert álmok

ott gubbasztanak

valahol

egy ködös őszi reggelen.

buta-okoskodások

Az idő

Az idő fáradhatatlan, én idővel fáradok,tehát ő van előnyben.

Még mit ne!

Sokszor belátom, hogy nem jó mindig lázadni a sors ellen, de ha nem teszem még azt hiszi neki van igaza...

Emberi öntudat hiányállapot

Lassan kipergő öntudatok halálkiáltásával távozik a lényeg, ami megmarad selejt, de bírja a strapát.

Szabadság

A szabadság nekem valahogy az egyedülléttel kapcsolódik össze, egyiket sem próbáltam, nem tudom élvezném-e?

Korlátok

Utálom a korlátokat, de sajnos kezdek hozzá szokni.

Palota és kunyhó

Megcsodálom a fényes palotákat, s boldogan térek vissza a kunyhómba.

egyszerű vers

Nyaraló előtt a kávémat fogyasztom

nehezebb melókat holnapra halasztom,

három tarka-macska lábamnál nyargalász

ezüst szál- fonó pók dolgosan falra mász.

Madárcsicsergést hord a langyos őszi lég

benne fürdőzik kék szemű, szőke ég,

tavalyi,fiatal jonathán almafán

piroslik egyetlen aprócska almalány.

Sarjú- rend illata  édesen nyújtózik

harangszó hangjával hosszan kacérkodik.

Szeptember, vasárnap, délelőtt tizenegy,

egyszerű versem, mint táblán az egyszeregy.