Felhők mögül előkacsint
csalafinta napsugár
bokrok ágán, pókfüggönyön
gyémántgyöngyön szikrát hány.
Tüze csengve, csillogva hull
nedvtől teljes felleg-árra
apró napcsókok csattannak
kéjtől elnyúlt rét hajára.
Kolompszót hord enyhe szellő
a nyáj éppen ott delel
nedves szőrű bárány béget
és a visszhang rá felel.
Pára-ködből beint a hegy
szárnyat bontnak álmai
lassan-lassan behegednek
a természet sebei.
4 megjegyzés:
Ez nagyon tetszik, gratula!
Köszi szépen! Isten hozott újra Péter bácsi!
fel üdülés ilyen szép verseket olvasni, olyan mintha együtt lélegeznél a természettel
Nagyon köszönöm a kedves szavad!
Megyek én is hozzád olvasgatóba :)
Megjegyzés küldése