Fájdalmam,örömöm versbe mondom el/ mondandómnak kulcsait itt rejtettem el/ egyik énemnek helyet itt adok/ csak szívem mélyéről beszélek/ egyebet tenni nem tudok.
2010. július 21., szerda
székely dialógus
Szól a székely a fiához
-hallod-e te fiam János?
eladom a tarka ökröt
vegyél rajta sok füzetet,
azt beszéltük meg anyáddal,
ha végzünk a szénával,
hogy bémenyünk Szeredába
s béíratunk iskolába.
Azt eccer ne! kiállt János
há mi vagyok én, plébános?
nem vagyok az, s nem es leszek
inkább pityókát űtetek.
-Ültetsz te a nénéd kénját
reggel behozzuk a szénát,
utána meg alász-plajbász
irány a vasútállomás
két biléta a markunkba
s igyenesen Szeredába!
Ott tanítsák mi az áncváj,
vagy angolul on dáj oh máj!
-Minek tanuljak én nyelvet?
minap itt járt három német,
vagy ángélus, tudja Isten
csak azt monták állesz bitten
ők tudtak, de mit értek el vele?
semmit,
de megtanulták, a keservit.
jól van János,te döntöd
megmentetted az ökröt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése