Ki hallja meg
a csend neszét,
az éj üzenetét,
a hangtalan szavak
virágénekét?
Ki látja meg
a szürke kavicsot,
levesben a sót,
néma tekintetben
az embert, a jót?
Ki érti meg
az élet lényegét
a gondolat rejtelmét,
a kimondatlan szavak
riadt kétségbeesését?
Aki néz, de nem lát
aki lát, de nem ért
felelős mindezért,
felelősek vagyunk
mindnyájan egymásért!
13 megjegyzés:
Nagyon ügyes vagy szép verset írtál.
Köszönöm Péter bácsi! :)
Lassan nem fogok szavakat találni gyönyörű verseidre! Elég, ha csak annyit írok, hogy a bennem is kavargó érzéseket vetetted /virtuális/ papírra, amit én, ha ezer évig élnék, sem tudnék megfogalmazni?
Átvihetem a blogomra?
Természetesen átviheted kedves Hanga, örülök neki,hogy tetszik.
A városunkban egy szokatlan tragédia kapcsán jöttek ezek a gondolatok.
Publikus, hogy mi történt?
Egy férfi,miután megölte feleségét,önnön kézzel vetett véget életének.Nem volt közeli ismerős,de megrázta a várost.Sajnos nem vagyunk eléggé figyelmesek egymás bújára-bajára.
Nem féltékenység,inkább betegség állt a háttérbe.
Köszi, hogy leírtad. Sokszor hiányzik belőlünk a kollektív felelősségvállalás, manapság azt sem vesszük észre, ha a szomszédunk éhen hal, vagy télen megfagy...
Nagyon finom erdei mézet hoztam tőletek Erdélyből! Hmm, hmm, de fincsi.
Tehát nem volt szűkség,hogy a hargitai Mackót lekenyerezd a mézecskével? :)
A finom méz gyógyszer a cigi okozta bántalmakra is.
"Kipróbáltam,tényleg hat" :)
Kedves Monik!
Játékra invitállak, ha van kedved részt venni, katt: hangaelestara.blogspot.com
Köszi szépen a felkérést! Még úgy sem vettem részt hasonló játékban.:)
Megjegyzés küldése