A falu este -

-régen-

Száll az esti harang búgó, kedves hangja

belevegyül egy eltévedt tehénnek kolompja,

gazdasszony a sajtárt szép tisztára mossa,

vacsorát a kályha szélére taszítja.

Férjeura épp most toppan a házba

tarisznyáját kócos kislányának adja,

huncut pillantással oda szól az anyja,

madárlátta kenyeret keresel leányka?

A körtefa alatt türelmesen várja

vacsoráját a kutyájuk Sára,

cirmos cica a kertjük sarkában

várja meg sorát a vacsoraosztásra.

Az estebéd alatt csöndben van a család,

csak a kanál koccan a tányér oldalán,

a lámpára száll egy nagy éjjeli lepke

a fényesség lesz egyszer neki veszte.

Behallszik a kis folyó zúgása,

és a körtefának enyhe susogása.

elalszik a lámpa, alszik a kis lányka

csak a kutya ugat odakinn ,a Sára.

-és most

Száll az esti harang búgó,kedves hangja

belevegyül a szomszéd rekedtes magnója,

a gazdasszony idegesen lesi az óráját,

a faluból várja az élete párját.

Két kocsma is útba esik, s a vonzásuk oly nagy,

hogy a gazda nem áll ellen e nagy vonzalomnak.

A leányuk talpig sminkben épp talira készül

telefonnal a kezében beszól:Na csá! s kiperdül.

Belebotlik az udvaron az édesapjába,

aki éppen harcba szállt a gravitációval.

A kályhán hűlt helye a finom vacsorának,

az asszony nekiült a telenovellának.

Zúg a mosógép, s a mikró nagyot sípol

elalszik a gazda, jó nagyokat horkol,

az éji lepkének nincsen hol kerengni,

s kutyának sincs kedve éhesen ugatni.