Néha -néha megtréfál az élet,
talán azért,hogy ne bízzam el magam,
vagy tán nem fizettem be valamely bérletem?
pedig erről szólott jópár telem- nyaram.
Már-már azt hittem,hogy kezdem megismerni,
s ha már ismerős lett nem ellenség többé,
de alattomosan mindig kicselezi
nem várt vendégként orvul törtet elé.
A napsütéses szép nyár nem az ő kedvence,
de nem finnyás a lelkem akkor is meglephet
s bármi fából faragtak is engem
Isten bizony,hogy két vállra fektet.
Most pillanatnyilag nem a legfőbb gondom,
hogy éppen ővele foglalatoskodjam
Eredj hát hívatlan,váratlan vendégem
Isten hírével, nevedet sem halljam!
4 megjegyzés:
Halad már a mézeskalács házikó?
Már kíváncsian várom a képet róla.
Nem éppen fénysebességgel.Hét végén majd lesz időm fotót készíteni róla.
Isten áldása Neked ez a verselés, így mindent kitudsz adni magadból!
Én is várom már a házikós beszámolódat:)
Valóban,kiírom magamból örömöm-bánatom,és mintha újraszületnék.:)
Megjegyzés küldése