Júdások vagyunk, hazug árulók
harminc ezüstpénzre váltott
hamis ideálokkal zsebünkben
sunyin kotródunk a kertek alatt.
miközben az útszéli keresztfáról
ránk vetül a fény, az igazság,
és szétszórja gyanakvó szíveinkre,
megtört, reményvesztett, megátalkodott,
dacos szíveinkre, hogy
kiváltatunk újra és újra
a bűneink sarából.