2011. május 5., csütörtök

A májusest illata

Apró szellővel ölelkezik a májusi alkonyat
friss románcuk hűvös-langyos, huncut,
ráhunyorognak kuncogó, pislogó csillagok
távoli hárs rezzen, bokor neszez,  túljut
a keskeny kanyargó ösvényen
lakókocsis, nyálkás, apró csiga
füttyent a rigó, majd párja mellé bújik
a mocsár felől belekiált a lila estébe
egy szerelmetes hangú, ifjú bölömbika.

A város felől ezer ablakszemnyi fénnyel
tolakodnak siető szentjános bogarak,
Emberek,  csak egy lehelet az élet,
 visszafordíthatatlan az idő
nektek is füttyentenek csacsogó madarak.

Az alkonyra ráborul az ég bársonylepedője
emberre, madárra, szentjánosbogárra,
az órák most csendesebben járnak
csak a földből sarjadó vetés hangja halszik
lágy illatot lehel  a május éjszakára.

9 megjegyzés:

MJ írta...

:) Szép. Mint a május. :)

online-lehetőségek írta...

Kedves Monik csatlakozom MJ-hez:))

szeterka írta...

Itt mifelénk a szép május meghazudtolta magát,ugyanis 10 centi körül havazott,és minusz fokokkal
" örvendeztetett" meg bennünket.?(
Puszi nektek:)

Éva írta...

Nagyon kellemes májusi hangulat, csak ne lenne ilyan hideg.

online-lehetőségek írta...

Kedves Monik a kicsiről is kérünk szépen képet és irjál verset nekünk róla:)))

szeterka írta...

Köszönöm Éva,és Anikó!
Majd teszek fel fotókat a piciről,és ha jön az ihlet verset is írok hozza:)

Kósa Márta írta...

Kedves Monik!
Engem is ennek a "képnek megfestése" foglalkoztat, nem tudom sikerül-e szavakba önteni az érzést, milyen finom volt a péntek alkonyat illata, íze, hangjai...
Üdvözlettel
Márta

Kósa Márta írta...

Megszületett...

szeterka írta...

Olvastalak Márti,gratulálok az újszülötthöz! :)