2010. december 30., csütörtök

A fehér csend

Itt fent a nagy fehérség alatt mily titokzatosság honol,
mint lepedőn átsejlő domborulatok
még az utat is belepte a hó,
s ha nem hallatszana távoli harangszó
hólepte falumba be nem juthatok.

Most minden egyes szó dadogássá torzul
csak ott tekereg bent a gondolat sűrűjében 
a sok zaj után oly jól esik a csend
de a téli horizonton extázis lapul.

Túl a fájdalmon, túl a harcon,
túl a sorsom szent határain
érzem itt rokon lettem a csillagokkal
és a puhán ringó jeges fenyőággal.

A fehér csönd megtörik a határkersztnél
érces, rekedt varjúkárogással,
téli világ most belédsimulok,
akár anya ölébe kisgyerek
gyámoltalan, dacos-bátorsággal.

13 megjegyzés:

Erika Nagy Farkas Dudás írta...

Nagyon szép. És boldog Új Évet, itt is!
Erika

monik írta...

Köszi,neked is!

MJ írta...

Boldog Új Esztendőt!
És "termékenyet"!

monik írta...

Köszi József! :)

Muzsi Attila írta...

Boldog új évet kívánok! Szeretettel Muzsi Attila.

monik írta...

Köszönöm szépen,viszont kívánom!

Anikó írta...

Nagyon Boldog Újévet Kivánok sok szeretettel!

monik írta...

Köszönöm Anikó kedves ,Neked is viszont kívánom!

Miriam Scott írta...

Nagyon Boldog Új Évet kívánok,én is Neked :)
Üdv : Myra.
UI: Nagyon szép a Blogod :) Gratulálok hozzá :)

monik írta...

Köszönöm szépen! :)

Erika Nagy Farkas Dudás írta...

Jó volt ismét elolvasni :)

m írta...

Kedves Monik, köszönöm hogy nálam jártál, szeretettel várlak máskor is:)

Péter bácsi írta...

Való igaz, a hold a völgyben is látható! Boldog Újévet kívánok, de nagyon elfoglalt vagyok, ritkán tudok időt szánni a régi barátokra. Sajnos.