2010. október 31., vasárnap

mindenszentek

Valamikor gyerekkoromban
sosem látott dédszülők sírjára
vittünk anyámmal koszorút,
gyertyát gyújtottunk,
a szomszéd sír gyertyagyújtogatója
cukorkával kínált.
Most mécsesek sorfala között
kazalnyi virággal érkezem,
sok sírra kell
gyűlnek a hantok
márványszín avar közt
nedves gesztenyéket rugdalok

Csönd van és gyertyaillat
 (a cukorka a táskámba maradt
nem kínálgatom.
Talán már nem  divat.)

2010. október 24., vasárnap

Limerick csokor

Egy kicsit bárgyú,egy kicsit pajzán ötsoros versek



Örökség 
Alig hitt fülének Béni
kifingott az agg nagynéni
sommás a bankszámla
nem teng túl a hála
rokonság a haját tépi.
*
Hős Limerick

Szép ír város hős Limerick
ott terem az ős limerik
egyik-másik pajzán
tangabugyi pajzsán
ha vízbe esik majd kimerik.

*

Ödön búja

Jól meghízott ez az Ödön
akár egy nagy zsírosbödön
maradt azért búja
nem nőtt meg az úja,
pedig azon nincs is köröm.

*

Melák szerecsen


Melák pasi ez a szerecsen
elaludt a félemeleten
alatta asszonya
na hadd el asszongya
van még legény a tíz emeleten.

*

Bölcs Salamon

Rendelkezett bölcs Salamon
ne maradjon föld parlagon
egy leány sem szűzen
van ám legény bőven
csodálta is a Pentagon.

*
Tutyi-mutyi Rudi

De finnyás lett ez a Rudi
nem tetszik a bundabugyi
szexlapot lapozgat
gatyába matatgat,
pedig milyen tutyi-mutyi.

Sírvers


Itt nyugszik Kőműves Kelemen
építészmérnök volt, de milyen
Déva vár projektje
asszonyát elvitte
lovait zabozta heteken.




2010. október 14., csütörtök

tovatűnt az indián nyár



Ma reggelre a láthatár
porcukorral volt meghintve
virágtalan akácága
fázósan borzongott össze.


Lejtős, didergő ösvényen
lúdbőrös fenyő csalóka
hagy csíknyomot maga után
a fehérlő hóharmatba.

Belekenyér tűzgyümölcse
átsejlik a fehérségen,
mint a cukrozott szamóca
fagyasztóból kivett kelyhen.


Hecsedli puhító zúzmarát
ködből előbújó patak
nyaldossa celofán-jegesre
egy hűvös percre, míg fennakad.


Az indián nyár rég tovatűnt
vacognak a vénasszonyok
nyaruk már múlt, s ők maradnak
sötét, reszkető angyalok.





A fotó Várday Béla fotóművész munkája.

2010. október 8., péntek

Gondolatok a műhelyben

Hogy valaki egy műhelybe tölti mindennapjait, már egyi speciális helyzet, ugyanis az emberek többsége irodákban, szalonokban, iskolákban és több féle puccos munkahelyen dolgozik, viszont ebben a kis, mondhatni középkori felszereltségű, omladozó épületben melózni  magában egy unikum.
Akkor hát  legyek csak megtisztelve azon helyzet által,miszerint e  szerencsés helyzet adatott meg nekem.Lubickolhatok egy egész nyári szezonban(ápr.-okt.) ebben a különleges történelemmel bíró épület kisugárzásában,ahol az elmúlt 15 év alatt(mióta itt dolgozom) az egyetlen újítás egy konnektor csere volt-az előde egy nedves reggelen falimentet mondott egy robbanásnak is beillő rövidzárlattal :)

Tehát itt töltögetem dolgos, fordulatokban nem bővelkedő  hétköznapjaim.
A válság elsöpörte mellőlem a nyugdíjra öregedett kolléganőmet, így egyedül javítgatom az útjelző táblákat.Az új, korszerű táblákhoz ugyanis modernebb felszereltség is kell, amit egy Országos Útépítő cég nem engedhet meg magának...:) Így a krízis szab határt a minőségi melónak,de ha nekik jó nekem aztán végképpen az.
Most éppen az omladozó csempekályhának dőlve kortyolgatom a reggeli kávémat, és az egyedüli kellemes dologban - a szép panorámában - gyönyörködöm.
A felhők szinte rátelepedtek a szemközti dombokra, eltakarva előlem az őszölő báránycsorda tarkaságát.
Még egy pár nap és kezdődik az un. hószezon és a mozgalmas diszpécserszolgálat. Ez a két, egymástól eléggé eltérő meló adatott meg nekem a mindennapi kenyér előteremtésére.

Szemléltetem a fent leírtakat:
Ez a bejárati ajtó ,színessé csak a veder vízről visszaköszönő szivárvány teheti

A "korabeli" falon ásatásokat végzett egy pancser villanyszerelő,a  vezeték rögzítése már az én kezemet "dicséri" :))
"Uzinele Timpuri Noi " Bucuresti-anno domini 1947....
nem éppen mai darab a kompresszor, de istenemre éktelen zajt képes produkálni...:)

A faliszekrény "rozettás" diszítése ejti gondolkodóba az ide betérőket a tartalmát illetően...:)

az egészségügyi ládán feltüntetett sárga nyíl pedig egy  megkönnyebbülési helységbe vezet,amit bizonyos okokból nem illusztrálok...

Ezek a "művészeti alkotások" a bizonyítékok arra,hogy nagyon unhattam magam:)

Ő pedig Kutya, a nem éppen szellemes  nevű céges kutyalegény.