2010. július 28., szerda

felhők mögül a nap




















Felhők mögül előkacsint 
csalafinta napsugár
bokrok ágán, pókfüggönyön
gyémántgyöngyön szikrát hány.

Tüze csengve, csillogva hull
nedvtől teljes felleg-árra
apró napcsókok csattannak
kéjtől elnyúlt rét hajára.

Kolompszót hord enyhe szellő
a nyáj éppen ott delel
nedves szőrű bárány béget
és a visszhang rá felel.

Pára-ködből beint a hegy
szárnyat bontnak álmai
lassan-lassan behegednek
a természet sebei.

                               

4 megjegyzés:

Vállalkozásom megszűnt írta...

Ez nagyon tetszik, gratula!

szeterka írta...

Köszi szépen! Isten hozott újra Péter bácsi!

* írta...

fel üdülés ilyen szép verseket olvasni, olyan mintha együtt lélegeznél a természettel

szeterka írta...

Nagyon köszönöm a kedves szavad!
Megyek én is hozzád olvasgatóba :)