2009. szeptember 7., hétfő

Jó barátom

















sok ideje
nem láttalak,
s most egyszerre
rám tört a sok
közös emlék
a nevetés
a szenvedés.
Te voltál ki
meghallgattál
gondjaiddal
nem untattál
jobban szerettél,
mint magadat
jó kutyám.
Bocsássál meg
jó barátom,
én voltam ki
tovább álltam,
mert ott nem volt
maradásom,
de nem miattad
jó kutyám.


4 megjegyzés:

Péter bácsi írta...

Szomorú, de szép ez a versed, remélem rendben vagy!

monik írta...

Igen ,köszi rendben vagyok :))
Csak hangulatok ezek a versek,Amúgy tényleg találkoztam a régi kutyusommal.ez ő,neve Linda.
Visszaköltöztünk a városba,ott már nem neki való hely. Az új gazdi is nagyon imádja.
Sokat voltunk magunkban,igazán jó barát volt.:))

Péter bácsi írta...

Azért fáj a szíved érte!
No és mi van a felújított házikótokkal?
Azt csak hétvégén használjátok?

monik írta...

Igen,hétvégén ,és szabadság alatt.majd,ha megérjük a nyugdíjas éveinket lehet szó róla,hogy oda költözünk.