2009. június 18., csütörtök

Beszél hozzám a szél
















Beszél hozzám a szél,
s én csendben hallgatom
egy lágy szellődalt dalol,
én vele dúdolom.

Mint lágy fuvola hangja
úgy leng át a réten
virágsimogató
meleg napsütésben.

Illatot hord a szél
a nyár édes illatát,
s körém teríti szét
illatát, dallamát.


2009. június 15., hétfő

A falu este -

-régen-


Száll az esti harang búgó, kedves hangja
belevegyül egy eltévedt tehénnek kolompja,
gazdasszony a sajtárt szép tisztára mossa,
vacsorát a kályha szélére taszítja.

Férjeura épp most toppan a házba
tarisznyáját kócos kislányának adja,
huncut pillantással oda szól az anyja,
madárlátta kenyeret keresel leányka?

A körtefa alatt türelmesen várja
vacsoráját a kutyájuk Sára,
cirmos cica a kertjük sarkában
várja meg sorát a vacsoraosztásra.

Az estebéd alatt csöndben van a család,
csak a kanál koccan a tányér oldalán,
a lámpára száll egy nagy éjjeli lepke
a fényesség lesz egyszer neki veszte.

Behallszik a kis folyó zúgása,
és a körtefának enyhe susogása.
elalszik a lámpa, alszik a kis lányka
csak a kutya ugat odakinn ,a Sára.



-és most

Száll az esti harang búgó,kedves hangja
belevegyül a szomszéd rekedtes magnója,
a gazdasszony idegesen lesi az óráját,
a faluból várja az élete párját.

Két kocsma is útba esik, s a vonzásuk oly nagy,
hogy a gazda nem áll ellen e nagy vonzalomnak.
A leányuk talpig sminkben épp talira készül
telefonnal a kezében beszól:Na csá! s kiperdül.

Belebotlik az udvaron az édesapjába,
aki éppen harcba szállt a gravitációval.
A kályhán hűlt helye a finom vacsorának,
az asszony nekiült a telenovellának.

Zúg a mosógép, s a mikró nagyot sípol
elalszik a gazda, jó nagyokat horkol,
az éji lepkének nincsen hol kerengni,
s kutyának sincs kedve éhesen ugatni.