2009. május 24., vasárnap

vers, magamnak

















Magamnak írom
versemet
gondolataimnak
segítőkezet
nyújtok.
Lelkem
színpadára állok
és szavalom
magamnak
tagoltan,
hogy megértsem:
vagyok!
És létemnek célja
van velem
és nem
gyümölcstelen
fa vagyok!
Bennem is vannak
indulatok
és haragok
és van sok,
sok szeretet,
melyet vény nélkül
adok!


3 megjegyzés:

Hanga írta...

Annyira jók a verseid, könnyednek tűnő sorok, mélytartalommal...

szeterka írta...

Köszönöm kedves Hanga,hogy elolvastad és örvendek,hogy tetszik!

Vállalkozásom megszűnt írta...

Én is csatlakozom, és biztosan meg is foglak ismerni a jó fotód alapján!