2009. május 29., péntek

Köszöntő gyermekeimnek

Anyafámnak
három ága
három gyönyörű
virága,
fiú ágán
ring két bimbó
leány ágán
ring két bimbó.


Gyermeknapon
szívem egész
szeretetét
nektek adom,
s nem csak ezen
az egy napon,
amíg élek
szeretetem
addig adom.
Köszönöm,hogy
vagytok nekem
három gyönyörű
gyermekem,
s köszönöm
a bimbócskáknak,
a négy kicsi
unokáknak
mosolyát!


2009. május 27., szerda

keresztvivők
















Csengettyű hangja
adja a ritmust
messziről jönnek,
s még hosszú az út
zászlók erdeje
lebben a szélben,
de egyre közelebb
a cél:a csúcs.

Elől a sorba
keresztet hordva
ballag az ember
előre néz,
nincs maradása
Csíksomlyó várja,
bár fárad a láb
és zsibbad a kéz.

Felér a hegyre,
felszusszan végre
lásd eljöttem újra:
fogadd imám
fáradt testemnek,
bűnös lelkemnek
Te adsz egyedül
enyhet ANYÁM!


2009. május 24., vasárnap

vers, magamnak

















Magamnak írom
versemet
gondolataimnak
segítőkezet
nyújtok.
Lelkem
színpadára állok
és szavalom
magamnak
tagoltan,
hogy megértsem:
vagyok!
És létemnek célja
van velem
és nem
gyümölcstelen
fa vagyok!
Bennem is vannak
indulatok
és haragok
és van sok,
sok szeretet,
melyet vény nélkül
adok!


2009. május 17., vasárnap

mosoly ,újra

Nyakkendős,drága öltönyös urak
hát újra felénk néztetek?
pedig jó pár éve annak,
hogy ránk sem hederítettetek.

Színes plakátok százait
megtölti újra mosolygásotok,
üres szavatok ígéreteit
hiteltelenné teszitek saját magatok.

A két Nagy Találkozás között
rólunk ügyet sem vettetek,
pedig ember van az aláírás mögött,
de a mór megtette,a mór mehet.

Nem a mosoly az, ami hiteles,
sem a kelletlen kézfogásotok:
a remény, hogy egyszer talán jobb lesz,
hát egye fene,szavazok!


2009. május 13., szerda

Ha lennék










Ha virág lennék margaréta lennék
fehér szirmú mezei virág,
pásztorlegény kalapdísze lennék,
mit kedvesének ajándékba szán.

Fa ha lennék rezgőnyárfa lennék
mely tán összerezzen minden kis szellőre
de a nagy viharnak dacosan ellenáll
 lombja közt sok madár lel menedékre.

Ha víz lennék, talán harmat lennék
hajnalokon csillogó tiszta csepp
 mint pillán a könny, ágak végén lengnék
vagy felkelő nap csókolná testemet.

Ház ha lennék erdei lak lennék
mely egy tisztás közepén lapul
fáradt vándor pihenése lennék
ha kifogyott az út a lábai alól.

2009. május 8., péntek

A Napba Öltözött Asszonyhoz




















Sorsomnak szétfoszlott köntösét
lábad elé helyezem Anyám,
foltozd meg égi jóságoddal,
fénykezeddel viseltes ruhám.

Itasd át kérlek nagy szereteteddel
az élet porától sújtott lelkemet,
napruhádnak az érintésével
oszd meg vélem szent kegyelmedet.

Ha nem találsz méltónak,
hogy magadhoz felemelj Anyám,
hajolj le kérlek csak egy percre,
s add rám újra viseltes ruhám.

Most csak egyedül én állok
szent szobrod lábai előtt,
de jönnek majd emberek,
kiknek még viseltesebb a sorsköpenyük.

Áldó kezed őrájuk tedd Anyám,
hol nagyobb a szűkség, a szenvedés,
én majd még viselem feslett sorsruhám,
erőt Te adtál nékem Szűzanyám.

2009. május 7., csütörtök

Csárdás









Kettőt jobbra, kettőt balra
forogj erre, forogj arra,
lebbenjen a szoknyád alja,
koppanjon a csizmád sarka!

Hegedűnek csodahúrja,
nagybőgőnek a mély dúrja
sarkalljon a tüzes táncra,
a felcsíki szép csárdásra!

Búzakékes szőttesszoknyád,
ropogós alsórokolyád
terüljön szét körbe-körbe,
muzsikára,a zenére.

Piros szalag a hajadba
lebbenjen az istenadta,
kacsints oda a legénynek
hadd fájjon a szíve szegénynek!